Valahol.., egy helyen…, egy közösségben…, egy épületben…. Tizennyolc évvel ezelőtt szeptember 11-én óvodába vittem két lányomat. Gyönyörű szeptemberi idő volt, sétálva mentünk, aranyat ért az őszi nap fénye, a reggeli, picit már hűvösebb levegőben pedig jól esett a gyaloglás.
Várakozni olykor érdekes, elgondolkodtató, olykor hasznos, olykor pedig kifejezetten unalmas cselekvés. No persze, ez csak rajtunk múlik!Mindenképp megállásra készteti az embert, vagy éppen ülésre vagy megtorpanásra. A helyzet adja, hogy időnk lesz a nézelődésre, a figyelemre, a megfigyelésre, vagy éppen elgondolkodni és rendezni gondolatainkat vagy megtisztítani fejünket a kavargó érzésektől. Na jó, persze, ha ez több […]